Hogyan vásároljunk új számítógépet?

Sok informatikai cikk kering az interneten, de legtöbb ilyen írás olyan szakmai nyelven íródott, amelyet legtöbb esetben csak szintén szakmabeliek, vagy informatikával fanatikusan foglalkozók értenek meg. Ezzel az átfogó tanulmánnyal az a célom, hogy a számítástechnika iránt érdeklődők számára minél közérthetőbb nyelven minden olyan alapvetően fontos dolgot összegyűjtsek, ami egy számítógép alkatrészvásárlásnál szempont lehet.

A Számítógép

Egy új számítógép vásárlása mindig fejtörést okozhat még azok számára is, akik bár fogékonyak a technikai dolgok iránt, de még sincsenek napi szinten tisztában az aktuális technikai trendekkel, ez a számítástechnikára különösen igaz, ami ma korszerű az holnap már elavult. Egy több százezer forintos csúcskategóriás számítógép értéke kevesebb, mint 10 év alatt szinte nullára redukálódik.
Ma Magyarországon minden második háztartásban van legalább egy darab asztali vagy hordozható számítógép szélessávú internetkapcsolattal, ez félelmetes számnak hangzik, ha azt vesszük, hogy a személyi számítógép (PC) a 1990-es évek elején itthon szinte még ismeretlen fogalom volt. A szélessávú internet pedig a 2000-es évek elején még igen csak gyerekcipőben járt.

Mégis hogyan vásároljak új számítógépet?

Azt már ugye látjuk, hogy ma elengedhetetlen a számítógép a mindennapi élethez. Ha megérett az emberben a vásárlási szándék, felmerül az első kérdés, oké, de mit és hol?

Tegyük fel, hogy eldöntötted, hogy szükséged van egy asztali számítógépre, ha nincs meg a technikai tudásod, túl sok lehetőséged nincs kénytelen vagy szakemberhez fordulni, ami nem baj, sőt kifejezetten javasolt. A probléma az, hogy nem mindenki szakember, aki számítógépet árul, sok áruházban nincsenek kifejezetten a témára képzett eladók, éppen csak arra az osztályra helyezték őket. Ilyen esetekben erősen megkérdőjelezhető az eladók szakmai hozzáértése. Mindenképpen azt javaslom, hogy ahogy cipőt is cipőboltban veszel, számítógépet is erre szakosodott üzletekben vásárolj, ha ezt teszed, jó eséllyel már kevésbé csinálsz rizikós vételt.

A legjobb, ha picit beleásod magad a témába, és te magad rakod, vagy rakatod össze a számítógépet az általad választott alkatrészekből, általában az ilyen, számítógépek azok amik évekig kiszolgálnak, és amik elégedettséggel is eltöltenek. Ez egyébként azért is jó, mert így biztos nem kerül semmilyen silányabb minőségű komponens a gépedbe. Biztos hallottad a mondást „Minden lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme”, ez itt is különösen igaz, elég csak egy komponensnek vacaknak lennie. Nyilván ezt könnyű szakemberként mondani, én ezt belátom, és pont ebből a felismerésből született ez a tananyag, nem mondom, hogy ha ezt elolvasod, IT GURU leszel, de garantálom, hogy olyan rálátást kapsz, ami megkönnyíti a jövőbeli számítógép vásárlásod.

A Számítógép alapok

Egy számítógéphez, hogy egyáltalán valamilyen életjelet is adjon, 5 alkotórészre van szükség: alaplap, processzor, memória, videokártya, tápegység. Természetesen ennyi alkatrésszel még messze nem használható rendeltetésszerűen, ez éppen csak arra elég, hogy a monitorunkon képet adjon, ezért a fő alkotórészekhez sorolnám még a számítógépházat, a merevlemezt és az optikai meghajtót is.

Ezeken kívül még rengeteg kiegészítő kapható, de azok nem feltétlenül szükségesek, ami fontosabb, hogy minden alkatrészt tudjuk mire való, és hogy tudatosan válasszuk ki a megfelelőt, ebben fogok neked most segíteni.

Milyen alaplapot vegyek?

Az alaplap (angolul: motherboard) a számítógép “lelke”, hiszen erre épül az egész rendszerünk. Az alaplapba helyezzük a processzort, videokártyát, egyéb bővítőkártyákat, és tulajdonképpen minden egyes alkatrészt ez fog össze. Helytelen megválasztása esetén, számtalan korlátba, rosszabb esetben kompatibilitási hibába futhatunk bele.

Rengeteg gyártó, alaplap és foglalat van a piacon, még egy szakembert is zavarba ejthet a választék.
Mégis hogyan válasszak alaplapot, felmerülhet a kérdés? Ebben a tárgykörben szeretnék neked minél érthetőbb és egyszerűbb leírást adni.

A leírásokban sok szakmai nyelvezetet fogsz találni, amit egyszerűen képtelenség magyar szavakkal kiváltani, de mindenhol megpróbálok a lehető legérthetőbben fogalmazni.

Melyik gyártót válasszam?

A PC piacon elég széles a választék, az egyes gyártók bár látszólag hasonló alaplapokat árulnak, minőségben elég szélsőséges különbségek tapasztalhatóak. Az egyik jellemző hiba a rosszabb minőségű alaplapokon a rajta lévő silány minőségű kondenzátorok, amelyek tartós használat során elég hamar szeretnek kifolyni, púposodni, ezáltal instabillá és használhatatlanná teszik a számítógépet. Nagyjából az árak tükrözik a minőséget, bár ez sem igaz minden esetben, mivel a jobb gyártóknak is vannak beugró szintű alaplapjai. Nem szeretnék megnevezni, egy olyan gyártót, sem akit nem ajánlanék, inkább azokat emelném ki, akikkel évek óta pozitív tapasztalataim vannak.

Én nem véletlenül az ASUS és GIGABYTE termékeit részesítem előnyben, évek óta egy folyamatos jó minőségű termékpalettát tudnak biztosítani és mindezt elfogadható árkategóriában teszik.
Véleményem szerint törekedni kell már a gyártó választásnál is a minőségre.

Melyiket válasszam Intel vagy AMD?

A processzor piacot jelenleg két gyártó uralja, az Intel és az AMD. Mindkét gyártónak rengeteg látszólag hasonló processzora van, és látszólag hasonló alaplapok is. Mégis melyik a jó választás?
Erre nem könnyű egyértelműen válaszolni, általában az árversenyben az AMD mindig lépéselőnyben van az Intellel szemben, tehát ha ár/teljesítmény alapján szeretnénk gépet összerakni, sok esetben egy hasonló tudású számítógép AMD processzorral olcsóbban kihozható. Technikai oldalról megközelítve egy felsőkategóriás számítógép építése esetén nem igazán ajánlanám az AMD processzort, hiszen az Intel csúcsprocesszorainak teljesítményben nincs vetélytársa jelenleg a piacon. Én Intel párti vagyok, de ez a személyes véleményem, itt igazán nem lehet letenni a voksot egyik gyártó mellé sem mindkét gyártó mellett van érv és ellenérv.

Milyen Intel foglalatot válasszak?

Ha az Intel mellett döntöttél elég sok lehetőség közül választhatsz. Nézzük csak sorban:

S775 (LGA775, SocketT)
Az Intel ezt a foglalatot 2004-ben vezette be, az már jó régen volt.
A meglepő, hogy 7 év eltelt, de még mindig elég erősen ott van a piaci versenyben.
Érdemes ezt választani? Akkor érdemes ezt a technológiát választani, ha viszonylag kevés pénzből szeretnél számítógépet összerakni. Jelenleg ez az egyetlen technológiája az Intelnek, amiből nagyon olcsón ki lehet hozni egy kész konfigurációt, egy ilyen számítógép internetezésre, irodai programokhoz (szövegszerkesztéshez, táblázatkezeléshez) tökéletes. Abban az esetben, ha inkább a teljesítményre szeretnél rámenni (például játék), akkor nem igazán ajánlanám ezt a foglalatot. Tény, hogy a Core 2 Duo és Core 2 Quad processzor családok még mindig képesek erősen megszorongatni a Core I processzorokat, de mivel ezek a technológiák már erősen kifutó félben vannak, ezért ezekre fejleszteni nem igazán jó döntés.

S1156 (LGA1156, Socket H)
2009-ben debütált és korunk egyik legnépszerűbb processzorfoglalata. Olyan híres processzorok tartoznak ide, mint a Core I sorozat első generációja.
Érdemes ezt választani? Alapvetően nem lenne rossz választás ez a foglalat, hiszen az első generációs Core I processzorok, nagyon eltalált technológiák lettek. Erre az alapra egy erős játékos gépet, vagy egy egyszerűbb multimédiás gépet is remekül építhetünk. Ami miatt mégsem tudom ajánlani, az az, hogy idén kijött a foglalat utóda, és ettől kezdve rohamosan elkezdett kifutni a piacról. Egyelőre, még bőségesen kapható alaplap és processzor is erre a platformra, de kérdéses meddig marad még talpon. Sejthető, hogy nem fut akkora karriert, mint az S775.

S1155 (LGA1155, Socket H2)
Elérkeztünk a 2011-ben megjelent híres Sandy Bridge processzorokhoz, vagy más néven a Core I család második generációjához.
Érdemes ezt választani? Természetesen igen, ez a jelenleg legkorszerűbb technológia. Teljesen új számítógép építése esetén különösen ajánlom, hogy ezt a technológiát válaszd, hiszen ez a jövő, ráadásul árban az első generációs Core I processzoroktól csak picivel drágább.

S1366 (LGA1366, Socket B)
2008-ban jelent meg ez a foglalat, elsősorban szerver oldalra lett tervezve, de az óta otthoni használatra is teret hódított. Elég kevés processzor jelent meg erre a foglalatra mivel ez a csúcskategóriát célozza meg, így Core I7-es processzornál nem igazán találunk kisebbet.

Érdemes ezt választani? Egy ilyen számítógép összeépítéséhez mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, mivel egy ilyen rendszernél szinte mindenből csak csúcskategóriás alkatrészek közül tudunk válogatni, ami azt jelenti, hogy a processzor és az alaplap önmagában már alsóhangon is 100.000 forint (és még egy olcsóbb megoldással számoltam). Ha az ár nem különösebben szempont, akkor egy elég brutális gép hozható ki belőle, az persze kérdéses, hogy ár/teljesítmény szempontjából nem e lenne e jobb választás az S1155-ös foglalat, én valószínűleg inkább azt választanám, viszont semmiképpen nem írhatom egy high-end (csúcsminőségű) rendszerre, hogy nem jó vétel. Érdekesség, hogy csak ehhez a foglalathoz van az úgynevezett Core I7 Extreme szériás processzor, amely tuningoláshoz félelmetesen jó alapanyag. Ennek az ára, mondjuk több mint 200.000 forint. Egy ilyen rendszer megfelelő videokártyával megtámogatva a csillagokat is leszámolja az égről.

ATOM
2008-ban jelent meg az Intel integrált processzorcsaládja, ami az Atom nevet kapta. Ennek a különlegessége, hogy az alaplap egybe van szerelve a processzorral, így azok nem szedhetőek szét. Ennek több előnye is van, olcsóbban beszerezhetőek, kisméretűek, a hűtésüket passzív hűtőbordával meg tudták oldani, ezáltal teljesen hangtalanok.
Érdemes ezt választani? Viszonylag korlátozott teljesítménnyel rendelkeznek, így inkább multimédiás célokra érdemes megvenni például zenehallgatás, filmnézés, internetezés vagy irodai célokra, például szövegszerkesztés, táblázatkezelés. Kis méretük miatt még ideális választás oda is, ahol szempont, hogy a számítógép minél kevesebb helyet foglaljon el. Játékhoz nem ajánlott egy ilyen rendszer, bár a legtöbb ilyen alaplap rendelkezik videokártya bővítő foglalattal (PCI-E), a processzor teljesítménye kevés egy jobb videokártya kihajtásához.

Milyen AMD foglalatot válasszak?

Ha az AMD mellett döntöttél, akkor jelenleg szerényebb a kínálat. Nézzük csak sorban:

AM3
Ez a foglalat 2009-ben debütált az AM2+ foglalat utódaként, jelenleg szinte az összes új AMD processzor ezt a lábkiosztást használja. (Az AM2 és AM2+ foglalatokról most nem ejtek különösebben szót, mivel szinte teljesen eltűntek a piacról)
Érdemes ezt választani? Természetesen igen, teljesen korszerű technológiáról van szó a két magos processzortól a hat magos processzorig elég széles a skála választékban.

AM3+
A cikk írása közben, kezdett megjelengetni a piacon, az AM3 foglalat tovább fejlesztett változata, amely a sima AM3 tokozást hívatott felváltani, valamint rengeteg újdonságot is tartogat.
Érdemes ezt választani? Túl sok tapasztalatot még nem tudok róla mondani, de sejthető, hogy ha az AM3 foglalat életképes marad, akkor ez akár jó választás is lehet!

Vision (socket FM1)
Szintén a cikk írása közben, kezdett beszállingózni a piacra, az AMD teljesen új processzor tokozása a Vision. Elég ígéretesnek tűnik az új Llano processzor, de túl sok infót nem tudok még róla mondani.
Érdemes ezt választani? Ehhez a platformhoz tudomásom szerint egyelőre még nem kapható processzor (legalábbis kishazánkban), de valószínűsíthetően hosszútávon jó befektetés lesz egy ilyen rendszert építeni, már csak az a kérdéses, ár / érték arányban jó választás lesz e?

Fusion (socket FT1)
2011-ben debütált az AMD új technológiája a Fusion, ami az Intel Atom családjával hívatott versenybe szállni. Ennek a rendszernek is az a különlegessége, hogy az alaplap egybe van szerelve a processzorral, így azok nem szedhetőek szét. Ennek több előnye is van, olcsóbban beszerezhetőek, kisméretűek, a hűtésüket passzív hűtőbordával meg tudták oldani, ezáltal teljesen hangtalanok.

Érdemes ezt választani? Viszonylag korlátozott teljesítménnyel rendelkeznek, így inkább multimédiás célokra érdemes megvenni például zenehallgatás, filmnézés, internetezés vagy irodai célokra, például szövegszerkesztés, táblázatkezelés. Kis méretük miatt még ideális választás oda is, ahol szempont, hogy a számítógép minél kevesebb helyet foglaljon el. Játékhoz nem ajánlott egy ilyen rendszer, bár a legtöbb ilyen alaplap rendelkezik videokártya bővítő foglalattal (PCI-E), a processzor teljesítménye kevés egy jobb videokártya kihajtásához.

Milyen chipkészletet válasszak?

A chipkészlet (chipset) egy alaplapokban integrált lapkakészlet, amelynek a feladata, az alaplap működtetése. Azért fontos, hogy megfelelő vezérlő chip-el legyen ellátva, mert ez határozza meg az alaplap működését és számtalan tulajdonságát. Például: milyen processzort tud lekezelni, milyen memóriát tud lekezelni, stb. Ahogy a számítógépnek az alaplap, az alaplapnak a chipset a lelke.

Mélyen nem akarok belemenni a chipsetek közötti különbségekbe, mert több oldalnyi száraz specifikációt lehetne írni a fent felsorolt 9 processzorfoglalathoz tartozó chipkészletekről, és valószínűleg a legtöbb adatot nehéz lenne, könnyen emészthető információvá fogalmazni.

Intel

S775
Amennyiben a S775 foglalatot választod, azt javaslom, hogy olyan alaplapot keress, amin Intel G41 vagy Intel P43 chipset található, ha árban ezek esetleg jelentősen drágábbak, nyugodt szívvel vehetsz másfajta chipkészlettel rendelkezőt is, de erősen javasolt, hogy Intel legyen a gyártója (pl: P35, G31).

S1156
Ennél a foglalatnál az Intel P55 chipset számít a jobb vételnek, viszont az Intel H55-ös alaplapok általában rendelkeznek integrált videokártya támogatással (azaz megfelelő processzorral, nincs szükség külön videokártyára). Szóval a választás annak a függvénye, hogy szeretnénk e kihasználni a processzorba integrált videokártyát. Általában ez egy olcsóbb megoldás, viszont az ilyen video támogatás alkalmatlan játékra.

S1155
Ennek a foglalatnak egyértelműen a legjobb chipkészlete az Intel P67, viszont az Intel H67 és az Intel H61 chipkészlet rendelkezik csak integrált videokártya támogatással (azaz megfelelő processzorral, nincs szükség külön videokártyára). A választás függvénye itt is azon múlik, hogy szeretnénk e kihasználni a processzorba integrált videokártyát. Ahogy az előbb leírtam az integrált videokártya, egy olcsóbb megoldás, és játékra alkalmatlan. Abban az esetben, ha az utóbbi megoldásra van szükséged a H67 lapkakészlet a jobb vétel, mint a H61, ugyanis az előbbi támogatja a SATA3 szabványt (azaz gyorsabb adatátvitelre képes megfelelő merevlemezekkel).
Az előzőekhez hozzátenném, hogy közben debütált a piacon az Intel Z68 chipkészlete, ami szintén a felsőkategóriás alaplapokon jelent meg. Egy kicsivel nagyobb tudású, mint a P67, többek között képes lekezelni az integrált videokártyát, még tuning esetén is!

S1366
Az alábbi tokozásnak tudomásom szerint csak egy fajta chipkészlete van, ez pedig az Intel X58, ahogy korábban írtam ez egy felsőkategóriás processzorfoglalat, így ez alá nem is lehet rossz alaplapot venni, csak durvát, meg nagyon durvát.

ATOM
Túl sok választék nincs chipkészletek terén, jelenleg az Intel NM10 és az nVIDIA Ion van a piacon. A kettőből, ha választani kell, mindenképpen az nVIDIA Ion-t javasolnám, sokkal jobb az integrált videokártyájának a 3D támogatása és a teljesítménye.

AMD

AM3
Ennek a foglalatnak a legjobb chipkészlete az AMD 890FX ezért mindenképpen ezt javaslom, viszont ha szükségünk van alaplapi integrált videokártyára, akkor az AMD 890GX a legjobb vétel. Ezek viszonylag drágább megoldások, így olcsóbb árkategóriában az előbbit az AMD 870, az utóbbit az AMD 880G tudja kiváltani. Itt is kiemelném, hogy az integrált videokártya játékra alkalmatlan!

AM3+
Ennek a foglalatnak jelenleg három chipkészlete létezik, ezek pedig a 970, 990X, és a 990FX.
A 970 a legolcsóbb chipkészlet, akkor érdemes ezt választani, ha az olcsóbb alaplapok közül szeretnénk választani. Ajánlott vétel tud lenni egy 990X chipkészlettel szerelt alaplap! Abban az esetben, ha több videokártyás rendszert szeretnénk építeni, és több SATA foglalatra is szükségünk van, akkor 990FX a jobb választás.

FUSION
Ez egy annyira új technológia, hogy nem igazán van még választék belőle, így jelenleg csak az AMD A75 chipsettel kell beérnünk.

VISION
Teljesen új technológia, jelenleg csak AMD A75 chipkészletű alaplapot lehet belőle kapni.

Mit árulnak el az alaplap nevek?

Minden gyártónak van egy egyedi elnevezési technikája, így elég nehéz lenne, egységes táblázatot felállítani! Alaplap vadászatnál a fenti infókból annyira már el tudsz indulni, hogy tudod, hogy mondjuk ASUS alaplapot keresel INTEL tokozással és S1155 foglalattal, ha még tudod hozzá, hogy mondjuk P67 chipkészletű lapot keresel, akkor már nyert ügyed van. Általában a gyártók törekednek arra, hogy ésszerűen nevezzék el a termékeiket, még ha azok elnevezése elsőre nem is egyszerű, általában az alaplap neve tartalmazza a chipkészlet típusát, ez egy jó kiindulási alap!

A méret a lényeg?

Miután tudjuk, hogy melyik gyártótól, milyen processzorfoglalatú, és milyen chipkészlettel rendelkező alaplapot szeretnénk, jön a következő bökkenő. Ez nem olyan vészesen bonyolult dolog, mint amilyennek esetleg az előzőek tűntek. Szimplán arról van szó, hogy jelenleg 4 fajta alaplapméret van elterjedve.

extended ATX
Viszonylag ritkábban lehet belefutni, de elég kellemetlen, ha a megálmodott alaplapunk nem fér bele a számítógépházunkba. A szabványos ATX méretnél némileg nagyobb méretű, ha ilyet tervezel vásárolni feltétlenül, nézd meg, vagy nézz utána, hogy a számítógépházad támogatja-e ezt a méretet.

ATX
A klasszikus szabvány méret, bármilyen legalább midi torony ATX számítógépházba beépíthető.

micro ATX
Talán mostanság a legelterjedtebb alaplap méret. A hagyományos ATX-hez képest körülbelül hat centivel keskenyebb méretű, így szabványos ATX, és kisebb méretű házakba is könnyedén beszerelhető. Hátrányuk a sima változatokhoz képest az, hogy általában kevesebb foglalatot és egyszerűbb hűtési megoldásokat tartalmaznak.

mini ITX
Mostanság kezd teret hódítani ez az alaplap méret, ilyen méretűre csak az integrált rendszereket csinálják csak meg, mint például az ATOM. Különlegessége, hogy körülbelül 17 centiméter szélességű és hosszúságú az alaplap, ennek köszönhetően extra kisméretű házakba szerelhetőek be.

Mik a további lehetőségek?

Kiválasztottuk a gyártót, az alaplap típusát a megfelelő processzorfoglalattal, chipsettel és méretben, mondhatjuk, hogy a munka oroszlánrészén túl vagyunk. Ezután már leginkább a finomhangolás következik, azaz pontosan végig kell menni egy alaplap paraméterein, hogy biztosan meg fog e felelni a számunkra.

Processzor
Mostanában egyre ritkábban találkozom ilyen hibával, azért felhívnám a figyelmed, hogy mielőtt bármilyen processzort is vásárolnál, feltétlenül nézd meg a gyártó oldalán található processzor kompatibilitási táblázatot. Bármelyik gyártót is választod, biztos, hogy az egyes modelleknél lesz olyan dokumentáció, ami jelzi, hogy az adott processzort támogatja e az adott alaplap, kellemetlen ha ilyen hibába futunk. Egyes gyártók például az ASUS a termék adatlapon kiemelten külön fület csinált a támogatott processzorok listájának. Ami még esetleg előfordulhat, hogy egy régebbi alaplapunk, csak úgy támogat egy újabb processzort, hogy BIOS frissítést igényel.

BIOS
A BIOS gyakorlatilag egy program, amelynek feladata az alaplap vezérlése, a gyártók időszakosan készítenek az egyes alaplapokhoz, úgynevezett BIOS frissítést, amivel korábbi hibákat javítanak ki, vagy esetleg újabb extra tulajdonságokkal ruházzák fel az adott terméket.
Érdemes e frissíteni? Ha van valami konkrét hibánk, amit javít egy frissített BIOS, akkor mindenképpen érdemes, normál esetben nem biztos, hogy szükséges a frissítés. A BIOS frissítésnek van egy olyan kockázata is, hogy ha valamit rosszul csinálunk, vagy nem megfelelő szoftvert töltünk fel, akkor az alaplapunk akár működésképtelenné is válhat. Annyit még megjegyeznék itt, hogy a BIOS-ban lehet a legtöbb rendszerre vonatkozó hardveres beállításokat is elvégezni, ilyen pl. az úgynevezett tuningolás is (ezt kezdőknek semmiképpen nem ajánlom, egy rossz beállítás akár fizikai sérülést is okozhat az egyes alkatrészekben), de itt lehet beállítani például az egyes tárolók indulási (boot) sorrendjét is.

Memória
A kiválasztott alaplapunk meghatározza számunkra, hogy milyen memóriát tehetünk bele, az új alaplapokon jelenleg DDR2 vagy DDR3 szabványú memóriafoglalatok találhatóak. Noha kinézetre elég hasonlóak a két foglalat nem kompatibilis egymással, véletlenül se próbálj nem a szabványnak megfelelő memóriamodult belehelyezni. Az alaplapok memóriakezelésénél általában négy kiemelt szempontot tudnék felsorolni.

  • Az első ugye, hogy milyen szabványú memóriát kezel DDR2 vagy DDR3.
  • A második fontos szempont, hogy két vagy három csatornás memóriakezelést használ. A legtöbb alaplap az úgynevezett Dual Channel (Két csatornás) memóriakezelést használja. Ami azt jelenti, hogy 1x2db vagy 2x2db foglalat található az alaplapon, ha az egy csatornába tartozó foglalatokba azonos memóriákat teszünk, akkor a párba behelyezett memóriák gyorsabb működésre képesek, mintha ha nem használnánk ki ezt a lehetőséget. Az egy csatornába tartozó foglalatokat azonos színnel szokták jelölni. Tudomásom szerint csak az S1366 foglalatú alaplapokon alkalmazzák a Tri Channel (Három csatornás) memóriakezelést, ami lényegében 1x3db vagy 2x3db foglalatot jelent, és három azonos memóriamodulra van szükség a használatához.
  • A harmadik fontos szempont a memória kiválasztásánál a memória mérete, amit GB-ban (gigabájt) szoktak megadni. Itt érdemes megjegyezni, hogy az összes alaplapnak van memóriaméretbeli felső korlátja, bár ez a szám általában elég nagy szokott lenni, azért érdemes utánanézni, nehogy több memóriát vegyél, mint amennyit az alaplap lekezel.
  • Negyedik fontos szempont a memória órajele, ezt MHz-ben (megaherz) szokták feltüntetni, lényegében a memória sebességét jelenti, két azonos méretű memória között is jelentős eltérés lehet sebességben. Törekedni kell az ár/érték arányt figyelembe véve a lehető leggyorsabb memóriamodult megvenni, amit az alaplapunk még képes lekezelni. Ha esetleg nagyobb órajelű memóriát veszünk, mint amit az alaplap még támogat, akkor a legtöbb esetben a gép ugyan működik viszont csak az ő általa ismert legnagyobb órajelen fog a memória működni. Például 1066Mhz-es DDR2-es memóriamodult belerakunk egy olyan alaplapba, ami csak 800Mhz-ig kezeli a memóriát akkor hiába 1066Mhz-es a memória, az alaplap csak 800Mhz-en fogja működtetni. Előző példánkból kiindulva előfordulhat olyan eset, hogy jobb vétel az 1066Mhz-es memória még akkor is, ha az alaplap nem kezeli, ilyen eset például a tuning, ahol a processzor órajel emelésével a memória órajele is arányosan növekszik, ilyen esetben kifejezetten előnyös, hogy a memóriát nem kell túlhajtani.

Foglalatok

A foglalatok (slotok) olyan bővítő helyek, ahova plusz kártyákat helyezhetünk. A kérdés az, hogy szükségünk van-e ilyesmire, ha igen, mégis milyenekre és mennyire?
Ha nem az integrált video vezérlőt szeretnénk használni, azaz szeretnénk nagy felbontású játékokkal játszani, egész biztosan szükségünk lesz legalább egy darab 16 szoros sebességű PCI-E (PCI Express) foglaltra. Ezt a foglalatot kifejezetten videokártyák használják és szinte mindegyik újabb alaplapon található ilyen foglalat. Ezen kívül még alaplapja válogatja, de általában szokott lenni még PCI-E foglalatból 1 szeres és 4 szeres sebességű is, ez szintén különböző kiegészítő kártyák részére van fenntartva, ezeknek a száma akkor fontos, ha van konkrét elképzelésünk arra vonatkozóan, hogy még milyen plusz kártyákkal akarjuk bővíteni a gépünket. (hangkártya, tv kártya, raid vezérlő, stb.) Mivel eléggé felszereltek még a legolcsóbb alaplapok is, így sok esetben szinte nem is használjuk ki a bővítő helyeket. Elég gyakran használják még az úgynevezett PCI foglalatot is, ami egy régebbi, de elterjedt szabvány, ami szintén plusz bővítőkártyák részére van fenntartva. Ami még érdekesség lehet, hogy felsőkategóriás alaplapokon több 16x sebességű PCI-E foglalat is megtalálható, aminek a célja az, hogy akár négy videokártyás rendszert is építhessünk. Ha esetleg ilyen perverz vágyunk van, mindenképpen nézzünk utána, hogy az adott alaplap támogatja-e az nVIDIA SLI vagy ATI Crossfire technológiát.

Merevlemez csatolók
Ennél a pontnál végig kell gondolnunk pontosan, mennyi merevlemezt, és optikai meghajtót szeretnénk a számítógépünkben használni. Általában ezek az eszközök SATA csatlakozókat használnak, tehát ebből célszerű, hogy legalább 2 darab legyen az alaplapon. Ha több merevlemezünk van, akkor értelemszerűen annyi csatlakozási pont legyen, amennyit használni szeretnénk. Előfordul még olyan alaplap, ami tartalmaz IDE (ATA) csatlakozást, ez egy régebb szabvány merevlemezekhez és optikai meghajtókhoz, akkor érdemes használni, ha van olyan régi merevlemezünk, amit még használni szeretnénk. Új számítógép építése vagy vásárlása esetén lassabb sebességük miatt semmiképpen nem javasolnám, az ilyen típusú merevelemezek és optikai meghajtók beszerzését. Mostanában kezd erőteljesen elterjedni a SATA 3 szabvány is, amely még gyorsabb átviteli sebességet (6Gb/s) tesz lehetővé, ehhez természetesen megfelelő merevlemez is szükséges, ha van rá lehetőségünk próbáljunk ilyen alaplapot és ilyen sebességű merevlemezt választani. Szintén viszonylag újabb vívmány az úgynevezett e-SATA (külső sata), ami lehetővé teszi egy sata foglalat számítógépházon kívüli kivezetését, külső merevlemezek számára. Itt már tényleg az egyedi igények alapján kell dönteni, mire van szükséged.

Integrált lehetőségek
Ma már minden alaplapon van legalább egy-két „ráhegesztett kütyü”. Ez azért tök jó, mert az esetek nagy részében bőven kielégítő eredményeket tudnak produkálni az integrált megoldások is. Nézzük csak sorban mik is fordulhatnak elő?

Raid vezérlő
A Raid egy olyan technológia, aminek a segítségével a számítógép merevlemezén található adatokat meghatározott módszer segítségével több merevlemezre megosszuk, vagy a nagyobb sebesség vagy a nagyobb adatbiztonság miatt. Ilyen rendszereket elsősorban szervereken szoktak alkalmazni az adatbiztonság miatt. Otthoni használata viszonylag ritkább, de elég sok alaplap tartalmaz olyan vezérlőt, ami legalább a Raid 0-át (Tömb) és a Raid 1-et (Tükör) tudja.

Hangkártya
A számítógépnek a hangok megszólaltatásához hangkártyára van szüksége, szinte minden alaplapon található 5.1-es vagy akár 7.1-es integrált hangkártya, ami a legtöbb esetben kielégítő hangot biztosít. Azok számára akik audiofil-ek, vagy high end (felsőkategóriás) hangrendszerrel rendelkeznek, kapható professzionális hangkártya is, amely egy komolyabb rendszeren természetesen érzékelhető hangzásbeli különbséget produkál.

Hálózati kártya
Hálózati kommunikációhoz, mint például az internetezéshez szükség van hálózati kártyára, szerencsére ez már minden alaplapon megtalálható integrált formában. Ha esetleg több gépes hálózatunk van otthon, akkor célszerű olyan alaplapot választani, amin gigabit (10/100/1000Mbs) sebességű hálózati kártya található, ez azért hasznosabb, mert ha több olyan eszközünk is van, ami ezt a sebességet támogatja, akkor a számítógépek közötti kommunikáció jelentősen meggyorsul.

Videokártya
A monitoron megjelenő képekhez a számítógépnek videokártyát kell tartalmaznia, általában a micro atx és mini ITX méretű alaplapokra szoktak videokártyát integrálni.
Egy ilyen videokártya tökéletesen elég munkára, internetezésre. Kis teljesítménye miatt viszont játékra teljesen alkalmatlan, ilyen esetben mindenképpen plusz videokártyához kell folyamodnunk.

Bluetooth
A Bluetooth egy vezeték nélküli kommunikációs forma elsősorban mobil eszközök között. Drágább alaplapon előfordul, hogy tartalmaz ilyen modult. Ez abban az esetben hasznos, ha van olyan eszközünk, amit esetleg napi szinten használnánk a számítógéppel összekötve. (például Mobiltelefon)

WI-FI
A WI-FI vagy Wireless egy vezeték nélküli hálózati kapcsolatot tesz lehetővé számítógépek és hálózati eszközök között. Magyarul, megfelelő eszközök segítségével internetezni lehet anélkül, hogy kábelekbe kelljen botladozni. 🙂

Hátlapi kivezetések
Ehhez a fejezethez érve szinte már majdnem minden fontos dolgot tudsz, amire oda kell figyelni, viszont ami okozhat még némi bosszúságot, ha nem nézed, át milyen kivezetések vannak az alaplap hátlapján. Nézzük csak sorban mik a leggyakoribb kivezetések, és mi mire való, és mire van szükséged!

PS2
Ez egy kör alakú csatlakozó, amit régebben használtak egér és billentyűzet számítógéphez történő bekötésére, általában meg szokták jelölni lila színnel a billentyűzet, zöld színnel az egér csatlakozóját. Az USB eszközök elterjedésével háttérbe szorult már a PS2 foglalat jelentősége, de azért elég sok alaplapon található még ilyen foglalat. Előfordul olyan megoldás is ahol egy kombinált csatlakozó áll rendelkezésre, amibe lehet egeret vagy billentyűzetet dugni. Teljesen új konfiguráció építése esetén nem sok jelentősége van már ennek a csatlakozónak, én erősen javaslom, hogy a modernebb USB-s billentyűzeteket és egereket válaszd.

USB
Egy 1996-ban fejlesztett szabvány, amit ma már a legtöbb számítógéphez csatlakozó külső eszköz használ. Mivel a nyomtatók, mobiltelefonok, külső merevlemezek, fényképezőgépek és még számtalan más eszköz ezen keresztül kapcsolódik a számítógéphez, így érdemes olyan alaplapot választani, amin minél több USB foglalat áll rendelkezésre. Az alaplapokon van úgynevezett előlapi (front panel) kivezetés is az USB foglalatok számára, így nem szükséges az összes hátlapi kivezetést használni. Amit érdemes tudni, hogy jelenleg elterjedőben van az USB 3.0-ás szabványa, amely tízszer gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, mint a 2.0-ás változat.

Hálózati kártya csatlakozó
Ez tulajdonképpen egy olyan aljzat amibe RJ-45 csatlakozóval ellátott UTP kábelt lehet dugni. Érthetőre lefordítva a hálózati eszközök, mint például Router, vagy ADSL modem ezen keresztül kommunikál a számítógéppel.

Hangkártya kimenet
Az alaplapi hangkártyáknak minimum 3 jack dugó kivezetése van, egy hangszóró kimenet, egy mikrofon bemenet, és egy vonal szintű bemenet. Komolyabb hangkártyákon ennél több csatlakozó is előfordul.

Video kimenet
Azok az alaplapok, amelyek alkalmasak integrált video vezérlésre, tartalmaznak legalább egy darab analóg (D-Sub) video kivezetést. Ezt a fajta csatlakozót általában kék színnel szokták jelölni. Komolyabb alaplapokon, előfordul legalább egy fajta digitális video kimenet is (DVI), de nem ritka ma már a HDMI kimenet sem. A HDMI kimenet kinézetre hasonlít az USB-re és az az előnye, hogy képes, képet és hangot is átvinni egyszerre, ezért különösen jó választás tud lenni számítógép, LCD tv-vel történő összekötéséhez. Amennyiben van lehetőséged, olyan alaplapot válassz, amin digitális video kimenet van, hiszen, ez szebb képet biztosít.

Párhuzamos csatlakozó
Szokás még LPT portnak is hívni, használata ma már elenyésző. Régebben elsősorban nyomtatók számítógéppel történő kommunikációjához használták. Ma már szinte csak USB csatlakozóval rendelkező nyomtatók kaphatóak, így ennek a csatlakozónak a jelentősége szinte teljesen elveszett.

Kommunikációs csatlakozó
Szokás még COM portnak is hívni, régebben sok eszköz ezen keresztül kommunikált a géppel. Pl: egér. Ma már szinte elveszett ennek a foglalatnak a jelentősége, egy-két régebbi számítógéphez csatlakoztatható eszköz még használja ezt a foglalatot, így abban az esetben fontos ez, ha van ilyen eszközünk!

FireWire
USB-hez hasonlatos adatátviteli szabvány, általában külső eszközök például merevlemezek, csatlakoztatására használják. Már nagyon régóta a piacon van, mégis az USB eléggé kiszorította.

S/PDIF
Digitális hangkivezetés, a jobb hangminőségért. Általában koax és optikai kivezetést alkalmaznak.

Kiegészítő információk:

Nagyon fontos, hogy jól átgondold melyik processzorgyártót (Intel vagy AMD) és melyik foglalatot választod, ugyanis a gyártók és a foglalatok között nincs kompatibilitás, tehát ha egyszer döntöttél, az erősen meghatározza, hogy milyen rendszer építhető köré.

Úgy érzem minden fontos információt megosztottam veletek, amelyre figyelni kell egy új alaplap vásárlásakor, célom, minden komponensen végigmenni és viszonylag felhasználói szemszögből kivesézni azt, hogy mire kell figyelni!

(A cikk eredetileg a magazin elődjénél a hrichard.hu-n jelent meg.)

Hozzászólások

hozzászólások

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here