Operációs rendszer laptopra? De melyik a megfelelő?

Digitális életterünk egyik legfontosabb alapköve maga az operációs rendszer, amely a laptopon fut.

A hardveres erőforrások mellett ez az, ami leginkább meghatározza az úgynevezett „felhasználói élményt”. Vagyis összességében azt, hogy mennyire tud hatékony lenni az ember és a gép közötti együttműködés.

Sokan nem tudják, hogy a Windowson túl is van élet, pedig – főként az elmúlt 10 évben – tanúi lehettünk olyan mozgolódásoknak az operációs rendszerek piacán, amelyek egy kis vérfrissítést hozhatnak erre a területre.

De azért kezdjük a legnyilvánvalóbbal:

Microsoft Windows

Őt valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen gyakorlatilag évtizedek óta az egyik legelterjedtebb rendszer asztali gépeken és laptopokon egyaránt.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy minden valamirevaló szoftver, legyen szó akár irodai programról, tervezőszoftverről vagy játékról, megjelenik Windowsra.

Sőt, mivel akadnak olyan alkalmazások, amelyek kizárólag Windowson futtathatók, egyesek számára ezen a ponton már el is dől, hogy ragaszkodniuk kell-e a jól ismert ablakos rendszerhez.

Mivel óriási támogatottságot élvez a szoftvergyártók felől, komoly negatívumok nem igazán hozhatók fel a rendszerrel kapcsolatban, ami a használhatóságát illeti. Minden feladatunkat el tudjuk végezni rajta, és szinte minden egyéb eszközünkkel is biztosított a kompatibilitás.

Na, de milyen alternatívák állnak rendelkezésünkre, ha bármilyen okból kifolyólag nem szeretnénk a Microsoft rendszerével együtt élni?

Ubuntu Linux

A Linux a ’90-es évek elejétől egészen a 2000-es évek közepéig szinte csak a hackerek és az egyéb elkötelezett tech guruk „játékszere” volt, illetve nem mellékesen komoly szerverek alatt is ez ketyegett.

Ennek oka az volt, hogy már a telepítéséhez és alapszintű használatához is a rendszer mély ismeretére volt szükség. Mondhatni, egyáltalán nem volt felhasználóbarát, bár egyesek szerint csak megválogatta a barátait.

Megszámlálhatatlanul sok, különböző Linux-kiadás (disztribúció) látott azóta napvilágot, de a legnagyobb változást az Ubuntu első kiadásának 2004-es megjelenése hozta.

Itt az volt a koncepció, hogy egy könnyen használható, felhasználóbarát rendszert építsenek Linux alapokra, amely alkalmas a legáltalánosabb feladatok elvégzésére. Ez annyira jól sikerült, hogy azóta a legelterjedtebb Linux disztribúcióvá nőtte ki magát a projekt, és félévente jelenik meg új kiadás.

Ha Ubuntut telepítünk a laptopunkra, akkor egy, a fejlesztők és a közösség által egyaránt masszívan támogatott rendszert kapunk, amely kiválóan alkalmas internetezésre, filmezésre, irodai munkára, de még akár specifikusabb feladatokra (pl. 3D modellezésre) is, ráadásul mindezt teljesen ingyen.

Mert hogy a Linux disztribúciók mind ingyenesek, és ez sokak szemében komoly előnyt jelent a Microsoft rendszerével szemben.

Hátránya, hogy sok szoftver egyáltalán nem jelenik meg Linuxra (bár általában találhatunk ilyen-olyan alternatívát a legtöbb feladatra), illetve a játékokat is jobb, ha elfelejtjük. Természetesen azért akadnak játékok Linuxra is, de a legújabb blockbustereket jellemzően nem fogjuk tudni futtatni.

Chrome OS

A Chrome OS a Google nagy dobása, amit 2011-ben mutattak be először. Egy pehelysúlyú rendszerről van szó, ami pehelysúlyú notikon (Chromebook) hivatott futni. Gyakorlatilag egy Chrome böngészőt kapunk, és „semmi többet”.

Azonban a helyzet az, hogy ma már szinte minden hétköznapi feladatot elvégezhetünk egy böngészőben. Filmeket nézhetünk, zenét hallgathatunk, közben pedig szöveget szerkeszthetünk, vagy barangolhatunk a neten.

A Chrome OS főleg a felhőalapú szolgáltatásokra épít, ezért elég kritikus pont, hogy mindig legyen elérhető internetkapcsolat, de 2016-ban talán ez már nem akkora probléma, mint akár csak néhány évvel ezelőtt.

Mivel a Chrome OS az Androidhoz hasonlóan Linux-alapokra épít, szintén ingyenes. Másik nagy előnye, hogy kevesebb erőforrással ellátott laptopokon is stabilan végzi a dolgát, ráadásul másodpercek alatt feláll a rendszer.

Ha úgy látjuk, hogy jelenleg nem tudnánk érvényesülni egy ilyen eszközzel, mert túl korlátozottak a lehetőségeink rajta, akkor is érdemes szemmel tartanunk a jelenséget.

A Google nem titkolt célja ugyanis, hogy valamilyen szinten összegyúrja a Chrome OS-t az Androiddal, ami a jövőben egy mindenki számára kellően sokoldalú rendszert eredményezhet.

Hozzászólások

hozzászólások

MEGOSZTÁS